2017. október
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

Energetika

Energetikai hasznosítás

Magyarországon az energiatermelés fontos téma. A saját energiahordozó-bázisunk szűk, nem bővíthető, illetve csökkenő. Az energiaigény 72 %-át importból elégítjük ki. Ilyen nagymértékű importfüggőség a nemzetgazdaság számára nagy kockázatot jelent, ezért stratégiai kérdés az importhányad csökkentése, emellett a környezetvédelmi követelmények magasabb szintű kielégítése. Ezért egyre nagyobb szerepük lesz a megújuló energiahordozóknak, ezen belül a faenergetikának. Magyarországon az erdők fafaj-összetételéből, a kitermelt fa minőségi jellemzőiből következően az energiatermelésnek hagyományosan nagy szerepe van, hiszen a kitermelt faanyag közel 50 %-a az egyéb ipari célra nem alkalmas, ezért az energiatermelésben hasznosul. A teljes hazai energiaigény 2,8 %-át jelenleg fából állítják elő. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországon a megújuló energiahordozókból előállított energia 72 %-a fából származik. A fa energetikai hasznosítása részben környezetvédelmi, részben gazdasági, részben energetikai kérdés.

  1. A fa környezetbarát energiahordozó, mert a napenergia felhasználásával és CO2 megkötésével jön létre, bővítetten újratermelhető, megújuló. Felhasználása során - a fosszilisekkel szemben - többlet CO2 nem keletkezik, és jelenősen kisebb a por-, salak- és az SO2 emisszió is.
  2. A fa gazdaságos energiahordozó, mert a belőle nyerhető energia már jelenleg is olcsóbb, mint a hagyományos energiahordozókból (a hőár olajtüzelésnél 2400 Ft/GJ, gázüzemű hőtermelésnél 1200 Ft/GJ, faaprítékos fűtőműben 960 Ft/GJ). Emellett teljes mértékben hazai előállítású nyersanyag, és szerepe van a hazai erőforrások (élőmunka-, termőföld-, stb.) hasznosításában is.

Energetikai jelentősége is van, hiszen a magyar energiaszerkezet átalakítására hozott, nemzetközi szerződésekben is rögzített döntések következtében a megújuló energiahordozók aránya 2010-re a jelenlegi 3,6%-ról 6%-ra nő (az EU-ban ekkor ez az arány 12%), 2020-ra pedig célszerű lenne elérni legalább a 12%-ot. Magyarországon a megújuló energiahordozókból nyert energia 36 PJ/év, 2010-re el kell érni a 6%-ot (60 PJ/év). Jelenleg 28 PJ/év származik fából (72 %). Hasonló arányt feltételezve tehát 43,2 PJ/év energia származhatna fából.

Ilyen nagy volumenű faenergetikai fejlesztésnek igen jelentős környezetvédelmi és energia-stratégiai eredményei lehetnek, ugyanakkor a források vizsgálatát is szükségessé teszi.

Célul kell kitűznünk azt, hogy az egyéb, fanyersanyagot igénylő ipari ágazatok sérelme nélkül kell az energetikai fejlesztéseket megvalósítani. A megújuló energiák növekménye 2010-ig 15,2 PJ/év, 2020-ra 92 PJ/év. Ilyen növekedési ütem mellett a fakészletek már a 2010-re kitűzött célok megvalósításához is szűkösek, ezért jelentős mértékben kell alapozni a tervezett erdőtelepítésekből származó faanyagra. Még inkább igaz ez a megállapítás a hosszabb távú energiahordozó-igényt tekintve. Nyilvánvaló, hogy a faenergetika fejlesztése az erdőgazdálkodók számára nagy piaci lehetőségeket jelentenek, de csak abban az esetben, ha az erdőtelepítések során a megtermesztett faanyag hasznosítási lehetőségeit is vizsgálják, és akkor, ha a fa mint energiahordozó viszonylag rövid időn belül a felhasználó rendelkezésére áll.

A célprogram során megvalósítandó feladatok

Végül biztosítani kell, hogy a faanyag energetikai hasznosításában érdekelt szervezetek (szakmai kormányzati szerepet ellátó FVM, az állami erdőgazdálkodást képviselő ÁPV Rt., valamint a magán-erdőgazdálkodó szervezeteket képviselő szervezetek) a felhasználást szabályozzák.

A célprogram megvalósításának eszközei

Jogi eszközök

Pénzügyi-gazdasági eszközök

Szervezeti eszközök

Innováció, oktatás, kutatás

Közönségkapcsolatok (PR), tudati szféra

faházépítés elfogadottságát biztosító PR program kidolgozása és megvalósítása

Dr Mészáros Károly
egyetemi tanár