2017. október
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes program megtekintése ›

Cserháti erdészeteink

Nyugat-Cserháti Erdészet

Cím: 2654 Romhány, Szabadság tér 21.
Telefon: +3635355135,+36204687080
Fax: +3635355135
E-mail: nyugatcserhat@ipolyerdo.hu
Erdészetvezető: Horváth Barnabás,+36204687018

Az Ipoly Erdő Zrt. Nyugat-Cserháti Erdészete romhányi központtal, a Cserhát erdőgazdasági tájegység nyugati, délnyugati felében működik. A tájra jellemző a változatos morfológia, domborzat, a völgyek és gerincek szemet gyönyörködtető váltakozásai.

A térség erdeit a történelmi időkben kisebb-nagyobb birtokosok és közbirtokosságok kezelték, egymástól eltérő intenzitással és szakmaisággal. A birtokosok közül leginkább a Prónay, a Laszkáry, az Almássy és a Teleki-Degenfeld családok neve maradt fenn az utókor emlékezetében. Jelentős birtokos volt a Váci Püspökség és az Esztergomi Érsekség is.

Ma az erdészet 9000 hektár állami erdő kezelését végzi 40 községhatárban, gondosan ügyelve az erdők felújítására és szakszerű nevelésére. Az erdőterület nagyobbik felén elegyes kocsánytalan tölgyesek és cseresek, egyharmadán akácosok találhatók. Utóbbi a több évszázados tájhasználat eredménye. A 20. század közepének koncepciója nyomán létesültek a fenyvesek, illetve alkotnak kisebb állományokat olyan idegenhonos fafajok, mint a vöröstölgy vagy az értékes fekete dió. Az erdészet erőssége a tölgyesekhez és cseresekhez kapcsolódó erdőgazdálkodás, azok klasszikus természetes felújítása, kezelése. Az akácnál a gyökérsarjról történő felújítás a jellemző. A minőség javítása érdekében a cseres és tölgyes sarjerdőket mageredetű állományokká alakítják át, illetve megakadályozzák bennük az akác további térhódítását.

Az erdészet alaptevékenységei az erdőművelés, a fahasználat, a vadgazdálkodás és a közjólét.

A fakitermelés éves volumene mintegy 34 ezer köbméter. Mesterséges erdőfelújítást leginkább csak fenyvesek és akácosok őshonos állományokká alakítása során alkalmaznak.

Törvényi kötelezés nélkül is vállalták a folyamatos erdőborítás szolgálatát – mintegy kétszáz hektáron, kísérleti jelleggel folytatnak örökerdő gazdálkodást.

Az erdészet egy háromezer hektáros vadászterületen gazdálkodik. Az évente átlagosan elejtett, mintegy 200 nagyvad jelentős része vaddisznó. A kezelt erdőterület kétharmadán vadásztársaságok gazdálkodnak a vadállománnyal – így még nagyobb kihívás az erdészek számára az ágazati érdekek egyensúlyának megteremtése.

Számos turisztikai látványosság vonzza az érdeklődőket az erdészet területére.

Kedvelt túracélpont a Bánki-tetőtől Nézsáig elterülő Romhányi-rög mintegy kétezer hektáros zárt, tölgyes erdőtömbje, melyen átvezet az Országos Kéktúra nyomvonala is.

A Kéktúra mentén, a hegygerincen létesítette az erdőgazdaság 2017-ben, az egykori birtokos család nevét őrző Prónay kilátót. A fa szerkezetű torony 23 méter magas látogatószintjéről nagyszerű, a Felvidék irányába is kitekintő panoráma nyílik.

Bér község határában, a Nagy-hegyen található az Európa szerte egyedülálló, íves, oszlopos andezitömlés. Az erdőgazdaság itt különleges bemutatóhelyet hozott létre. Az építmény helyet ad a Nógrád-Novohrad Geopark területéről származó kőzetek bemutatásának is. A látogató a szabadtéri kőzettáron át jut el a hajlott andezit oszlopokhoz, a közeli kőtengerhez, valamint a kilátóponthoz.

Történelmi jelentőségűek a csővári Vár-hegy és a Szanda-hegy tetején található, Árpád-kori várak romjai. Mindkét magaslatról csodás kilátás nyílik a cserháti tájra.

Csesztvén található a klasszicista stílusú Madách kúria - napjainkban múzeum, mely védett kertjével együtt látogatható. Horpácson Mikszáth Kálmán emlékházát kereshetjük fel.

Romhány határában láthatjuk a környéken nevezetes Rákóczi mogyorófát. Ez a törökmogyoró matuzsálem páratlan törzsátmérőjével és hatalmas, Nagy-Magyarországot formázó koronájával, a legenda szerint Rákóczi idejéből való.

Felsőpetény nevezetessége az Almássy kastély, ahol Mindszenty bíboros raboskodott.

Alsópetényben található a Werbőczy emlékmű, mely az 1513-1514-ben, e településen megírt Hármaskönyvnek állít emléket.

Salgótarjáni Erdészet

Cím: 3100 Salgótarján, Füleki u 148.
Telefon: +3632430940
Fax: +3632430940
E-mail: ipert_st@mail.globonet.hu
Erdészetvezető: Lévárdi György, +36204687092

Az Ipoly Erdő Zrt. Salgótarjáni Erdészete 7500 hektáron, a Karancs-Medves változatos szerkezeti felépítésű, nagyrészt középhegységi jellegű táján, valamint a Heves-Borsodi dombság nyugati peremén gazdálkodik.

A térség erdőgazdálkodása az utóbbi másfél évszázadban sajátosan összekapcsolódott a szén és a vas, a bányászat és a nehézipar történetével. A 19. század utolsó évtizedeitől, a környékbeli erdők jelentős részét a patinás Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. erdőgazdasága kezelte, magas szakmai színvonalon.  Az állami erdészet ezt az igényes örökséget viszi tovább.

A megyei jogú, 40 ezer lelket számláló Salgótarján város az erdészet területének középén helyezkedik el. Az erdő a volt gyárak, a lakóházak kerítéseivel határos. A régi bánya- és iparkolóniák mindenhol az erdőbe ékelődnek be, amely nagymértékben nehezíti a gazdálkodást, ugyanakkor komoly kihívást jelent a társadalom elvárásainak teljesítésében.

A termőhelyi viszonyok kedvezőek, a Felvidék klímahatása – cserháti viszonylatban - kiemelkedően jó körülményeket biztosít a természetközeli erdők számára. Mindez nem érvényesülhet az ipar által felhagyott területeken megtelepült, vagy kopárfásítással létrehozott faállományok esetében.

A térséget csaknem kizárólag erdő borítja, mely felerészben a gyertyános-tölgyes, közel 40 százalékban a cseres-tölgyes, valamint a bükkös klímában fekszik. Jellemző fafajai a tölgyek, a cser és a bükk, valamint a terület csaknem egyhatodát elfoglaló, leginkább az ipari tájhasználat nyomán elterjedt akác. A korábbi erdészgyakorlat egyéb idegenhonos fafajokat is alkalmazott, közülük jellemzőek a fenyők, valamint a vöröstölgy.

Az erdészet területéből 4100 hektár tartozik a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetbe, ennek közel negyede fokozottan védett. Ez a helyzet a természetvédelmi korlátozásokhoz mindenben alkalmazkodó erdőgazdálkodást követel meg.

Ma az erdőtervvel összhangban, évente mintegy 22 ezer köbméter faanyagot termelnek ki, amelynek zömét a felújítóvágások és a nevelővágások adják. Tarvágásokra kizárólag akácosokban kerül sor.  Az erdőfelújítások 80 százaléka természetes úton történik, mesterséges erdősítést csupán a természetes újulatok kiegészítésére, illetve az akácosok térfoglalását csökkentő erdőszerkezet-átalakítások során végeznek. Jelentős területen alkalmazzák a nem vágásos erdőgazdálkodás korszerű módszereit.

A két vadászterületen folytatott vadgazdálkodás fő célja az erdő megújulását biztosító egyensúly fenntartása. Emellett a vadászati lehetőség, az évente terítékre hozott, mintegy 600 nagyvad piaci értéke is számottevő.

Salgótarján múltjában vannak hagyományai a rekreációs célú erdőgondozásnak.

A vidék egyik perspektívája is a turizmusban rejlik. Egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékei ma nincsenek méltó szinten a természetjárók látóterében.

Az élő természet vonzereje mellett, leginkább ismertek Salgó és Somoskő vára, a Nógrád-Novohrad Geopark attrakciójaként is megjelenő geológiai különlegességek, bazalt-alakulások (Salgó, Somoskő, Szilvás-kő, Medves-fennsík) valamint a bánya- és az ipartörténet emlékei.

Az erdőgazdaság célja, hogy az adottságaira építve, Kelet-Nógrád ökoturisztikai fejlesztésének is fontos szereplőjévé váljon. Az elindított folyamat főbb elemei a Somoskői Látogatóközpont és Vadaspark, a Karancs-kilátó, a közkedvelt Eresztvényi játszótér és számos túraösvény. A fejlesztés következő lépése a somoskői létesítmény bővítése, egy határon átnyúló projekt keretében.

Kelet-Cserháti Erdészet

Cím: 3170 Szécsény, Rákóczi u. 34.
Telefon: +3632370547,+36204687100
Fax: +3632370547
E-mail: kcs_szecseny@ipolyerdo.hu; kcs_terenye@ipolyerdo.hu
Erdészeti igazgató: Szabó Sándor, +36209835386
Biológiai erdészetvezető: Bajnai Csaba, +36204687060

Az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészete az erdőgazdaság legnagyobb üzemegysége, a Cserhát erdőgazdasági táj keleti szektorának állami erdeit foglalja magába. Tevékenységét szécsényi központtal, jellemzően dombvidéki viszonyok között, 13700 hektár területen végzi. Hegyvidéki körülmények leginkább Hollókő környékét, valamint a Purga-Tepke-Bézma vonulat tömbjének erdeit jellemzik.

Az erdőterület zöme a történelmi időkben nemesi családok birtokaihoz tartozott, közülük napjainkra a Forgách és Benczúr famíliák neve maradt inkább ismert. Kisebb részben közbirtokosságok gazdálkodtak a területen.

A termőhelyi viszonyok erdőnek kedvező jellegzetessége az északról nagyrészt nyitott földrajzi helyzetből következő hűvösebb klíma. Másrészről, a települések környezetében jellemző a talajoknak - a sok évszázados, intenzív tájhasználatból adódó – erőteljes lepusztulása, ami az erdőkre is kedvezőtlen hatást gyakorol, másodlagos erdők kialakulásához vezetett. Ugyancsak kedvezőtlen az erdészet keleti peremvidékét jellemző csapadékhiány.
Az erdőterület közel harmada a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet részeként védett.  
A fafajok megoszlása változatos. A tölgyek és a cser együtt a faállományok mintegy háromnegyedét alkotják, az akác pedig 16 százalékban van jelen. Kisebb arányban megtalálhatók még a gyertyán, a bükk, a fenyők és egyéb lombos fafajok is. 

Az erdészet fő tevékenységi körei az erdőművelés, a fahasználat és a vadgazdálkodás. Évente 35 ezer köbméter faanyagot termelnek ki, elsősorban tölgyet, csert és akácot, amelynek zöme tűzifa minőségű, így az erdészet jelentős szerepet játszik Nógrád megye lakossági tűzifa ellátásában. A fakitermeléseket követően az erdészet mintegy 1500 ha területen végez erdőművelési munkákat. Az elvégzendő feladatokhoz elsősorban a térségi vállalkozókat veszik igénybe így valamint közvetve a térség egyik nagy munkaadójának számít. 

Ugyancsak az erdészet kezelésben áll a Dejtári Csemetekert, mely az erdőgazdaság igényeinek kielégítésén felül, a piac felé is kínál erdészeti szaporítóanyagot.

Az erdészet egy kisebb vadászterületet kezel Litke térségében, ahol évente 150-200 nagyvad vadászati lehetőségét értékesítik. Az erdőterület egyéb részein vadásztársaságok végzik a vadgazdálkodást - a velük szükséges együttműködések megteremtése az erdészek számára hangsúlyos feladatot jelent. 

Az erdészet szervezetében működik a társaság Gépjavító- és Szolgáltató Üzeme is, balassagyarmati székhellyel.

Az erdészet az egyik végrehajtója az erdőgazdaság törekvésének, amellyel Nógrád megye turisztikai célú fejlesztésének fontos szereplőjévé vált. Ennek fő térségi létesítménye a társaság székhelyén, Balassagyarmat üdülőövezetében létesített, látogatók tízezreit vonzó Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark. Ez a létesítmény - kiegészítve az erdőgazdaság központjában kialakított rendezvényteremmel - erdei iskolai funkcióval is működik.

Ugyancsak közjóléti és turisztikai célokat szolgáló erdészeti létesítmény a Kéktúra nyomvonalán felújított Tepke-hegyi kilátó, az Ipolyba torkolló Páris-patak szurdokvölgyének bejáratánál létesített geológiai bemutatóhely, az erdészet által létrehozott Hollókői szabadidőpark, több tanösvény, és a gyermekes családokat szolgáló játszóterek.

Az erdészet területén számos, nemzetközi érdeklődésre is érdemes, természeti és kultúrtörténeti érték és emlék vonzza a látogatókat. Ezek bázisán, Magyarországon a maga nemében elsőként jött létre a Szlovák-Magyar határon átnyúló Novohrad-Nógrád Geopark. 

Méltán világhírű az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, Hollókő és környéke a várral pedig két évtizede világörökségi címmel rendelkezik.
A szakrális emlékek között nemzetközi szinten kiemelkedő a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely, illetve a szentkúti Remete-barlang búcsújáróhely. 
Turisztikai attrakció a sóshartyáni Kőlikoldal, a mátraszőlősi Purga- és Macska-hegy, a bujáki Hármasforrás és a lucfalva-krakópusztai Tánctér. 
A teljesség igénye nélkül, említésre érdemesek még a ludányhalászi kastélypark idős fái, a litkei millenniumi facsoport, ahol évszázados kocsányos tölgyekben gyönyörködhet a látogató és a szécsényi Forgách-kastély, amely múzeumként működik. 

Váci Erdészet

Cím: 2600 Vác, Báthori út 32.
Telefon: +3627318989
Fax:  
E-mail: vaci.erdeszet@dunaweb.hu
Erdészetvezető: Dobó István, +36204687111

Az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete váci központtal, mintegy 7000 hektár állami erdőterület gazdája – mely Verőcétől a Naszály-hegyen át, egészen Püspökhatvanig és Vácrátótig tart.

Ez a terület a második világháború előtt, nagy részében a Váci Püspökség birtoka volt, egyéb erdőtesteiben jellemzően középbirtokosok és községi birtokosságok gazdálkodtak.

A termőhelyek rendkívül változatosak, az Erdészet területén az Alföld északi peremének száraz homoki akácosaitól, a naszályi bükkösökön át az ártéri erdőig, a hazánkban előforduló szinte valamennyi erdőtípus megtalálható.

A legnagyobb kiterjedésűek az elegyes kocsánytalan tölgyes és cseres állományok.

Az erdészet fő tevékenysége az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás – mellettük azonban, a Dunakanyar, a főváros és az agglomeráció közelsége miatt, a közjóléti, ökoturisztikai ágazat is egyre nagyobb feladatot ad.

Évente mintegy 20 ezer köbméter fát termelnek ki, közben természetes úton újítják fel a következő generációk számára is felüdülést jelentő erdőket. Évtizedek óta jelentős eredményeket mutatnak fel a mageredetű állományok, azon belül a tölgyesek arányának kívánatos növelésében.

A Naszály északi oldalán - ahol a legértékesebb állományok állnak – a folyamatos erdőborítás szolgálatában, kis területeket megújítva, örökerdő-gazdálkodás folyik.

A kitermelt faanyag nagyobb része gyenge minőségű, amit kiemelten a helyi lakosságnak, tűzifaként értékesít az Erdészet. Így évente mintegy kétezer háztartás téli tüzelőjét biztosítják.

A vadgazdálkodás fő célja az erdő megújuló képességének fenntartása, emellett - térségi viszonylatban - a kínált vadászati lehetőségek szakmai és piaci értéke is jelentős.

Az alaptevékenységek mellett, az erdészet ismertségét egyre inkább a Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola működtetése, az erdőbe érkező látogatók kiszolgálása alapozza meg. A Naszály lábánál elhelyezkedő kirándulóközpont Nógrád megye turisztikai kapuja Budapest felől, a kapcsolódó infrastruktúrát évente mintegy 50-60 ezer látogató keresi fel. A tematikus tanösvények mellett - Gyadai tanösvény, Madártani ösvény, Legyél Te is Kiserdész élményösvény, Kincskereső tanösvény – vadbemutató kertek, erdei tó, erdei parkvasút (ún. Hangyavasút) várja a látogatókat. Az erdei iskolások, táborozók részére erdei iskolai szálláshely, a családok, kisebb csoportok számára apartman szállások állnak rendelkezésre.

Az erdészet évről-évre megtartott rendezvényei közül kiemelkedő a Dalol a Naszály kórustalálkozó – melynek alkalmával a térség gyerekkórusai, valamint neves együttesek zenéje tölti meg élettel az erdőt. Ugyancsak hagyományt teremtve vívta ki a szakközönség elismerését a STIHL Országos Fakitermelő Versenysorozat egyik elődöntője Keszegen, valamint a már évtizedes múltú, alkalmanként száznál több trófeát felvonultató Délnyugat–Cserháti Trófeaszemle.

A térség turisztikai kínálata csaknem kimeríthetetlen – az erdészet bázisáról a Dunakanyar, Vác és Nyugat-Nógrád valamennyi attrakciója elérhető.